tag:blogger.com,1999:blog-65831158619122783482024-03-06T00:10:08.238-08:00Gramática MayaU tuukulil le meyaja': k ts'áajik ojéeltbil u ts'íibil u xookil yéetel u tsoolil Maaya T'aanXoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.comBlogger11125tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-36770970489252729852010-07-16T09:58:00.000-07:002010-07-16T11:05:50.613-07:00<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: red;">Reduplicación</span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivKEFvB6kfyTp04mgQiHyOb5IKfVNFgkjkEv-x5O2Ube9SChK2VfqMcD4p8eMhJ4iOZ_Irb3s66SLYouRm-ohmcLxSJiMw-Q_SzkFfSUGtWnke28KCuUK6XHw9KhNrTF9eOtjTVpKmpqk/s1600/Diapositiva1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivKEFvB6kfyTp04mgQiHyOb5IKfVNFgkjkEv-x5O2Ube9SChK2VfqMcD4p8eMhJ4iOZ_Irb3s66SLYouRm-ohmcLxSJiMw-Q_SzkFfSUGtWnke28KCuUK6XHw9KhNrTF9eOtjTVpKmpqk/s400/Diapositiva1.JPG" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqAREsi-tkjjIMCrQ-9zP7bPMNHRzkL3oL_-OgkyV5YBLFR7kNLEY4PvT7Z4T2SyzUULmK5RXK4lsHoHr7Mlr27GZj5GaeMpf7fOtxH7ujE-2NLqI65oTrvAv-M_EpDPWVDkg9AMlhmV0/s1600/Diapositiva2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqAREsi-tkjjIMCrQ-9zP7bPMNHRzkL3oL_-OgkyV5YBLFR7kNLEY4PvT7Z4T2SyzUULmK5RXK4lsHoHr7Mlr27GZj5GaeMpf7fOtxH7ujE-2NLqI65oTrvAv-M_EpDPWVDkg9AMlhmV0/s400/Diapositiva2.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-8852844524665155122010-07-16T09:43:00.000-07:002010-07-16T10:38:39.600-07:00<div style="text-align: right;"><div align="left"><strong><span style="color: red;">Maaya núup'tuukulo'ob</span></strong></div><strong><span style="font-size: xx-small;">Augusto Cetzal Tun</span></strong></div><div style="text-align: center;"><span style="color: purple;">E’esajil yo'olal bix u meyaj <strong>núup'tuukulo'ob</strong> (<strong>conectores)</strong> ich maaya t’aan</span></div><span style="color: purple;"></span><br />
<br />
<span style="color: blue;">Kin wóok’ot <strong>yéetel</strong> kin k’aay</span><br />
<span style="color: blue;">Ka meyaj <strong>utia’al</strong> ka yaanakteech taak’in</span><br />
<span style="color: blue;">Binen jóoyab <strong>beyxan</strong> páak ich kool</span><br />
<span style="color: blue;">K’a’abéet in bin xook <strong>chéen</strong> <strong>ba’ale’</strong> tin sataj in xanab</span><br />
<span style="color: blue;">Je’el in báaxale’ <strong>wa</strong> ka xook táanil</span><br />
<span style="color: blue;">In suku’une’ bin Sací <strong>tak</strong> Xocén</span><br />
<span style="color: blue;">Tu beetaj u meyaj <strong>je’ebix</strong> a’alabik ti’e’</span><br />
<span style="color: blue;">Jo’oljeake’ binen jooch <strong>ba’ale’</strong> jump’íit nal tin taasaj</span><br />
<span style="color: blue;">Yaan in báab <strong>kex</strong> ma’ jach k’íilkabeni’</span><br />
<span style="color: blue;">Ma’atáan in k’eyik <strong>mix</strong> in jats’ik in wíits’in</span><br />
<span style="color: blue;">Mix tu meyaj <strong>mix</strong> tu xook le’ paalo’</span><br />
<br />
Ich ka’anal k’áaxe’ yaan jejeláas ba’alche’ob je’ebix kéej yéetel sakxikin uláak’ob je’ebix le ku’uko’ yéetel le t’uut’o’ je’el u suukkintalo’ob ichil najXoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-87540945453338927082010-07-16T09:13:00.000-07:002010-07-29T16:30:03.948-07:00<div style="text-align: right;"><div style="text-align: left;"><b><span style="font-size: xx-small;"><span style="font-size: small;"><span style="color: blue;">Oracion Simple </span></span></span></b></div><br />
<b><span style="font-size: xx-small;"> AUGUSTO CETZAL TUN</span></b><br />
<div style="text-align: right;"><b><span style="font-size: xx-small;"> MILNER ROLANDO PÁCAB ALCOCER</span></b></div><div style="text-align: left;">Ti’ le tuukul beya’ chéen ku chíikpajal jump’éel péeksil. Le tuukulo’oba’ ka’ap’éel bix je’el u páajtal u chíikpajlo’obe’: INTRANSITIVO yéetel TRANSITIVO. </div><div style="text-align: left;">Ichil jump’éel tuukul INTRANSITIVOe’ chéen ku táakpajal juntúul máak wa jump’éel ba’ali’, le je’elo’ leti’ le máax beetik le ba’ax ku ya’ala’alo’; le je’el xano’ sujeto wa agente u k’aaba’. Ichil le tuukulo’ob beya’ k’a’ana’an u chíikpajal óoxp’éel ba’ali’: u súutukil, máax beetik yéetel u péeksilil. Chéen ba’ale’ jela’an u bin u tso’olol ichil jump’éel tuukul incompletivo, completivo wa subjuntivo, je’el bix u ye’espajal te’ yáanala’:<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxWQDRzyxLEhtyUKZeXNUHtb1kHDEOH24Vwp_t_lIZCUb1gNw_JOEOJJuSwFAxpuCp5dTW2NwgJPEa5znHT4iozDrENdPncFKZ_qOnFRcUpny3WI1W1sojaNA-z6Z4KnSOvWZ7SzqSEZQ/s1600/Diapositiva1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxWQDRzyxLEhtyUKZeXNUHtb1kHDEOH24Vwp_t_lIZCUb1gNw_JOEOJJuSwFAxpuCp5dTW2NwgJPEa5znHT4iozDrENdPncFKZ_qOnFRcUpny3WI1W1sojaNA-z6Z4KnSOvWZ7SzqSEZQ/s400/Diapositiva1.JPG" width="400" /></a></div><div style="border: medium none;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9BohCRCxsWFboLgLbiXFphKfmZfq_DWdgXwy5N-YLcbIoLX-YU-ZwzH9sn0X9ycUXAF0gQB-iHyhV4bkDvOoPOpJKKuFalX9mGdaLJuzKZxmDGDD-2GkOSXE3k_woRm0hLjTaxjGzBDU/s1600/Diapositiva2.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9BohCRCxsWFboLgLbiXFphKfmZfq_DWdgXwy5N-YLcbIoLX-YU-ZwzH9sn0X9ycUXAF0gQB-iHyhV4bkDvOoPOpJKKuFalX9mGdaLJuzKZxmDGDD-2GkOSXE3k_woRm0hLjTaxjGzBDU/s400/Diapositiva2.JPG" width="400" /></a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
</div><div style="border: medium none;"><br />
</div><div style="border: medium none;"><br />
</div><div style="border: medium none;"><br />
</div><div style="border: medium none; text-align: left;">Ichil jump’éel tuukul TRANSITIVOe’ ku táakpajal wa ku chíikpajal ka’atúul máak wa ka’ap’éel ba’al. Juntúule’ leti’ le máax beetik le ba’ax ku ya’ala’alo’ yéetel uláak’e’ leti’ le máax k’amiko’.</div><div style="text-align: left;">Ichil le tuukulo’oba’ k’a’ana’an u chíikpajal tuláakal le ba’alo’oba’: súutukil, máax beetik, moots péeksil, bix le péeksilo’ (t, s, 0), u modoil, máax k’amik. U modoile’ ku jelpajal ich incompletivo (ik), completivo (aj) yéetel subjuntivo (ej). Je’el bix u chíikpajal ti’ le e’esajilo’oba’:</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp0bKohvr_lAcKUXoA4BBVTxKDSOQRiHBK7EiudO9-j5IhRPwzUZIku0ol1iP4MSCVHgy-yE_H0HGsagzBKyciqwdF-_AghVyz2fSuZMVaFmJvm6ta9rlpfDJCu_N5w09XnZw2PwsmVDM/s1600/Diapositiva3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjp0bKohvr_lAcKUXoA4BBVTxKDSOQRiHBK7EiudO9-j5IhRPwzUZIku0ol1iP4MSCVHgy-yE_H0HGsagzBKyciqwdF-_AghVyz2fSuZMVaFmJvm6ta9rlpfDJCu_N5w09XnZw2PwsmVDM/s400/Diapositiva3.JPG" width="400" /></a> </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLnkPbajohhsY7ULY9E909dEj7klNSqCt7VQF6N85NZk1xfyay5WE1EK16XZq9YQEgZTN1npyK0ZIbuDWFLukp4g14A4y7qCZx7m9g3xfKaS2-cPnDsz2AOZWTYU822Lnb_t0qGZol8PU/s1600/Diapositiva4.JPG" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLnkPbajohhsY7ULY9E909dEj7klNSqCt7VQF6N85NZk1xfyay5WE1EK16XZq9YQEgZTN1npyK0ZIbuDWFLukp4g14A4y7qCZx7m9g3xfKaS2-cPnDsz2AOZWTYU822Lnb_t0qGZol8PU/s400/Diapositiva4.JPG" width="400" /></a></div><div style="border: medium none;">*Ichil subjuntivoe’ wa ku chíikpajal le modoo’ (ej), ma’ tu chíikpajal le máax k’amiko’ tumen ti’ ku xóot’ol le tuukulo’, wa ku chíikpajal máax k’amike’ ku sa’atal ej.</div></div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-12501369080732977142010-07-16T08:54:00.000-07:002010-07-16T10:28:34.491-07:00<strong><span style="color: purple;">Oraciones relativas</span></strong><br />
<div style="text-align: right;"> <span style="font-size: xx-small;">María Dolores Dzul Barboza</span></div><div style="text-align: right;"><span style="font-size: xx-small;"> Suemi de Jesús Segovia Carrillo</span></div><br />
Le tuukulo’oba’a ku ya’alal relativas tumeen yaan ka’ap’éel péeksil ku mul meyajo’ob, chéen ba’ale ma’ ka’ap’éel ba’al táan u meentali’, chéen juntúul máax meentik, yéetel jump’éel u súutukil. <br />
<br />
Le yáax péeksilo’ je’el u páajtal u ya’ala’al: verbo principal yéetel le ka’a péeksilo’ verbo secundario ti’ le uláak’o’.<br />
<br />
Yaan tuukule’ ku ya’alik Ba’ax tia’al (De propósito) yéetel Bix (De manera) u yúuchul jump’éel ba’al.<br />
<br />
a) Ba’ax tia’al (De propósito).- Ti’ le tuukula’ le yáax péeksilo’ wa verbo principal, u nooy, u chulu’ulil wa chuun le tuukulo’, ku taal ti’ péeksil péekbal. Je’el bix: bin, taal, na’akal, éemel, jóok’ol, okol, k’uchul,luk’ul, líik’il, lúubul.<br />
<br />
Ts’o’kol, káajal, chúunul yéetel léekel kex péesilo’ob péekbal ma’ jach u ch’aik u tuukul Relativoi’.<br />
<br />
Le péeksil ka’a péepsilo’ utia’al u chúukbesik le tuukulo’, le beetike’,je’e ba’axak péeksil je’el u páajtal ts’aike’. Ba’le’ ma’ tu bisik súutukil, mix máax meentik, tumeen ku múul meyaj yéetel le yáaxo’.<br />
<br />
E’esajilo’ob ti’ Ba’ax tia’al (De propósito).<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgU6sjpICEgoxJbcZKUeEtPFAL6JaKevGWFHAQ1loncWfLaTJIBZyJTf7J2zSZjL2zaWRLMc3nz4gwVFDUglGpoCLPOZMvZiZl8cugJTRBNaorXOMaeBUtLNpssDMmdvnesMwRMjW3Hug/s1600/Diapositiva3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgU6sjpICEgoxJbcZKUeEtPFAL6JaKevGWFHAQ1loncWfLaTJIBZyJTf7J2zSZjL2zaWRLMc3nz4gwVFDUglGpoCLPOZMvZiZl8cugJTRBNaorXOMaeBUtLNpssDMmdvnesMwRMjW3Hug/s400/Diapositiva3.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyFRQlhp87lvBI7LZmXQOysaIKHkXD-wjlHKMOBKgtXtv7nuLuR8vu6L9qNqWSR84LO2JQHh7GYtscsWQFOmp7uOz-kYt-KBwQuhA0PvaFdwrj7-jvHa9bOhngWDLLxFd_XzehDxyclTs/s1600/Diapositiva4.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgyFRQlhp87lvBI7LZmXQOysaIKHkXD-wjlHKMOBKgtXtv7nuLuR8vu6L9qNqWSR84LO2JQHh7GYtscsWQFOmp7uOz-kYt-KBwQuhA0PvaFdwrj7-jvHa9bOhngWDLLxFd_XzehDxyclTs/s400/Diapositiva4.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">b) Bix (De manera).- Te’ tukuula’ laylie’ ka’ap’éel péeksil ku mul meyaji’. Le yáax péeksilo’ wa verbo principal, u nooy, u chulu’ulil wa chuun le tuukulo’, ku taal ti’ péeksil péekbal, le ka’a jáatso’ yaan teene’ ku beeta’al yéetel u moots t’aanil, moots péeksil posicional, adverbio wa ula’ak’ jejeláas péeksiloób. Ma’ tech xan u bisik súutukil, mix máax meentik, tumeen ku múul meyaj yéetel le yáaxo’ chéen ba’ale’ k’a’abet u bisik jump’éel t’aan (il) tu paachil, leti’ sutik bix (de manera) u beeta’al.</div><br />
<br />
E’esajilo’ob ti’ Bix (De manera) u beta’al<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFK-ZOzSTX6UCF5kOnxnxEvJWz260Ayi5RQDBlzX0R3SejGZTvTZuQ3AKWmzGfu4YhVtN77WKgrbM4FpobQDr0FgqYtFycVJ1-1eHolJdpeJOfTdMIuez-athSxIEMFRZ5VlsIcxj7uZQ/s1600/Diapositiva6.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFK-ZOzSTX6UCF5kOnxnxEvJWz260Ayi5RQDBlzX0R3SejGZTvTZuQ3AKWmzGfu4YhVtN77WKgrbM4FpobQDr0FgqYtFycVJ1-1eHolJdpeJOfTdMIuez-athSxIEMFRZ5VlsIcxj7uZQ/s400/Diapositiva6.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWaWmVZVkwcmj7O5ODF5NxeiZ01KVTD3b8yCyMUk0b7Fi_25z4QfkjTQX_aDfyMYVC9GDUEywRzcpFmTDz9OnRBJIRrw6K0RLhLAAYOI_zySRIc6_AuVXausCGFYOQNgUuyMo8chJiv6A/s1600/Diapositiva7.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWaWmVZVkwcmj7O5ODF5NxeiZ01KVTD3b8yCyMUk0b7Fi_25z4QfkjTQX_aDfyMYVC9GDUEywRzcpFmTDz9OnRBJIRrw6K0RLhLAAYOI_zySRIc6_AuVXausCGFYOQNgUuyMo8chJiv6A/s400/Diapositiva7.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-56238846157837367722010-04-27T11:16:00.000-07:002010-07-16T10:59:25.685-07:00<span style="color: blue;">Tuukulo'ob ka'ap'éel u péeksilil (oraciones compuestas)</span><br />
<br />
Ichil le tuukulo’ob tu’ux ku meyaj ka’ap’éel péeksile’ yaan le ku ya’ala’al relativao’obo’, ichil le je’elo’oba’ yaan ka’a jaatsi’: ba’ax tia’al (De propósito) yéetel bixi’ (de manera)<br />
<br />
<span style="color: purple;">a) BA’AX TIA’AL (De propósito).-</span> Ti’ le tuukulo’oba’ jump’éel u péeksil péekbale’ ku múul meyaj yéetel uláak’ péeksil utia’al u jets’ik ba’ax tia’al ku beeta’al jump’éel ba’al.<br />
<br />
Le yáax péeksilo’ ku meyaj bey noj péeksile’ (principal), le u jeelo’ bey u chúuka’anile’ (secundario). Le yáaxo’, péeksil péekbal, je’el bix le je’elo’oba’: jóok’ol, luk’ul, na’akal yéetel uláak’o’ob.<br />
<br />
E’esajilo’ob:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4RRkCYeu42USnDGxprf_-LBLnc23g-DJSYMGTVQVk4ipztxmWPtSGF6QxzCtUQXi5lswK3FhI1kApwxbHhxPnhG_pF83UK9BgwRsiR1UYl9HkrQyILgih15d3ULQoU7SVWEn4hq0qlmc/s1600/Diapositiva1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4RRkCYeu42USnDGxprf_-LBLnc23g-DJSYMGTVQVk4ipztxmWPtSGF6QxzCtUQXi5lswK3FhI1kApwxbHhxPnhG_pF83UK9BgwRsiR1UYl9HkrQyILgih15d3ULQoU7SVWEn4hq0qlmc/s400/Diapositiva1.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: red;"><strong>Futuro Profético</strong></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg02jEfUcbZSwC1h27adZ-hG96nORCwk-YRn2w85xVnxhUirehgGfGI4l_65Y44695xK1isUJ1d05cph-orFWAwx6g2Fplhe9FgUlhBJrTCZogXJbF_JH_XFdmJ_m0CD7mvNH8Pb1Xh1hY/s1600/Diapositiva2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg02jEfUcbZSwC1h27adZ-hG96nORCwk-YRn2w85xVnxhUirehgGfGI4l_65Y44695xK1isUJ1d05cph-orFWAwx6g2Fplhe9FgUlhBJrTCZogXJbF_JH_XFdmJ_m0CD7mvNH8Pb1Xh1hY/s400/Diapositiva2.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: red;"><strong>Completivo intransitivo</strong></span></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT2KWSHgLQ8gLCUpj7i3mjw2gy6uDmwMctvNN1_y3BBoK7eGxcW9PveqE-dwNM21FmUMnbxlTOChtaoSpbPcuhNvvvS-fgEkfLNXlPNcjGZeJZo7ZhemEyPXpGq6VSjBZMhqsOZgdBwi0/s1600/Diapositiva3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT2KWSHgLQ8gLCUpj7i3mjw2gy6uDmwMctvNN1_y3BBoK7eGxcW9PveqE-dwNM21FmUMnbxlTOChtaoSpbPcuhNvvvS-fgEkfLNXlPNcjGZeJZo7ZhemEyPXpGq6VSjBZMhqsOZgdBwi0/s400/Diapositiva3.JPG" width="400" /></a></div><br />
<span style="color: purple;">b) BIXI’ (De manera)</span><br />
<br />
Ti’ le tuukulo’oba’, tu paach le péeksil ku beetik u chúuka’anilo’, ku táak’al –il utia’al u ye’espajal bix u beeta’al le ba’ax ku ya’alik le noj péeksilo’, je’el bix: xíimbalil, áalkabil, xaklankil, jotlankil yéetel uláak’o’ob. Le noj péeksilo’ láayli’ péeksil péekbale’.<br />
<br />
E’esajilo’ob:<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4JyBQrhmG89DA20CTMKoO2GLtRo76n8JYJqoYWg-_C2t0QgJ5uckvGxIrsnYKAI8gqHhKiGTZQKJEmKHLYHREZNhAgQboRWSL_4-C5xf10L_wtCav_n9Ni6eMNvQZhnnfYfAMIAahMQM/s1600/Diapositiva4.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" hw="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg4JyBQrhmG89DA20CTMKoO2GLtRo76n8JYJqoYWg-_C2t0QgJ5uckvGxIrsnYKAI8gqHhKiGTZQKJEmKHLYHREZNhAgQboRWSL_4-C5xf10L_wtCav_n9Ni6eMNvQZhnnfYfAMIAahMQM/s400/Diapositiva4.JPG" width="400" /></a></div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-80818879390230961282010-03-26T19:00:00.001-07:002010-07-29T16:26:45.503-07:00<b><span style="color: blue;">Péeksil Compuestos</span></b><br />
<div style="text-align: right;"> <span style="font-size: xx-small;"> Augusto Cetzal Tun</span></div><div style="text-align: right;"><br />
</div>Le péeksil ku ya’ala’al compuestoso’ leti’ ku yaantal ken núup’uk yéetel jump’éel u jeel kóom ts’íib, ichilo’obe’ yaan: <i>Incorporación</i> yéetel <i>Instrumental</i><br />
<br />
<div></div><div style="text-align: center;"><span style="color: red;"><i><b>Incorporación</b></i>: Péeksil yéetel k’aaba’</span></div><br />
<div></div>E’esajilo’ob: <br />
<br />
<div></div>Ch’akche’, pa’atuunich, k’áatchi’, wak´ts’oon, pa’ap’úul, pa’akoot, joksu’uk, ch’inch’íich’, ch’intuunich, pa’asuup’ yéetel u laak’o’ob.<br />
<br />
<div></div>Lelo’oba’ ken máansa’ak ichil transitivoe’ ku ts’íibta’al yéetel TIK<br />
<br />
<div></div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3UrTe7T0bobzlRdNaZaHelwhU0x5r4eNO-rP6zVXZmgtlel_bgTeGCQ-wgtpjcmZBCsvoi1E1gPnmuu_9WiHxN0lo1aR39QgC27UH58s2YSETvCpIo5LtdkqGyZwJZPsXPtePtVQP9io/s1600/Diapositiva1.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" nt="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3UrTe7T0bobzlRdNaZaHelwhU0x5r4eNO-rP6zVXZmgtlel_bgTeGCQ-wgtpjcmZBCsvoi1E1gPnmuu_9WiHxN0lo1aR39QgC27UH58s2YSETvCpIo5LtdkqGyZwJZPsXPtePtVQP9io/s400/Diapositiva1.JPG" width="400" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div> </div><div class="separator" style="border: medium none; clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3kbyM0kJdk8SYZWBRuDJ5NiEbI0BC_7_8YjvEMao9l5KE0PBzggNL77ieE-R_bS6JbAunwDPSrM5COYAoj8TpbRkSmBliGA8092IeFBoYgsyUy3i5J3vbB5FyrN23wFV5HBSAF0TaOxo/s1600/Diapositiva3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" nt="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3kbyM0kJdk8SYZWBRuDJ5NiEbI0BC_7_8YjvEMao9l5KE0PBzggNL77ieE-R_bS6JbAunwDPSrM5COYAoj8TpbRkSmBliGA8092IeFBoYgsyUy3i5J3vbB5FyrN23wFV5HBSAF0TaOxo/s400/Diapositiva3.JPG" width="400" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinAElJvvsqI8bgsnHAsJIuGbBw4VArUADxItq1tBGrTIpPRY885VjZTY-oC_JWeCLv3Zz7wScH2ZhX7yo1i-aAOQMATzeHLWMw0Fk_bIny4YeurYS8CHeEOI5AF1ACr6jYkjPi75nQQFQ/s1600/Diapositiva2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" nt="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinAElJvvsqI8bgsnHAsJIuGbBw4VArUADxItq1tBGrTIpPRY885VjZTY-oC_JWeCLv3Zz7wScH2ZhX7yo1i-aAOQMATzeHLWMw0Fk_bIny4YeurYS8CHeEOI5AF1ACr6jYkjPi75nQQFQ/s400/Diapositiva2.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbVm35eznBEuVpYewi7ohyvplTO9JCcqTvfByH9EB2fUGNuIQrDRqnJUSfmCHFIHn-yJLYC5aRP10vl-mpT7-Hngb3CbDl-F4zvGlGjQsV6d06BDZuGTtuEEAQ4c73cBxDovxWS7u3nxs/s1600/Diapositiva4.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" nt="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgbVm35eznBEuVpYewi7ohyvplTO9JCcqTvfByH9EB2fUGNuIQrDRqnJUSfmCHFIHn-yJLYC5aRP10vl-mpT7-Hngb3CbDl-F4zvGlGjQsV6d06BDZuGTtuEEAQ4c73cBxDovxWS7u3nxs/s400/Diapositiva4.JPG" width="400" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div> <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrg1H9DzlELM6Hj5NvS3IByVZeXbY99jOUJUSvR1AxP-d8LR6GDcKusyAs6M8EmpLTL3GHAg4I4tWXdT6wEdmTapONoOUfGXLqN5KhZS94Sy-uO3-EEKATkExOFg7O0625GcvxzRPawxA/s1600/Diapositiva5.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" nt="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrg1H9DzlELM6Hj5NvS3IByVZeXbY99jOUJUSvR1AxP-d8LR6GDcKusyAs6M8EmpLTL3GHAg4I4tWXdT6wEdmTapONoOUfGXLqN5KhZS94Sy-uO3-EEKATkExOFg7O0625GcvxzRPawxA/s400/Diapositiva5.JPG" width="372" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"></div><div></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><span style="color: red;"><i><b>Instrumental</b></i>: Péeksil yéetel u k'aaba' junxóot' wíinkilal</span></div><div> E’esajilo’ob: </div><br />
<div></div>Tsolxikin, pa’ajo’ol, túukni’, xúuchni’, ts’óopk’ab, lóomk’ab, báayk’ab, múuts’ ich, páajkal, léechkal, kojpíix, yéetel uláak’o’ob.<br />
<br />
<div></div>Lelo’oba’ ken máansa’ak xan ichil transitivoe’ ku ts’íibta’al yéetel TIK<br />
<br />
<ul><li>Le nojoch máako’ táan u tsolxikintik u paalalo’ob.</li>
<li>Le chan paalo’ ts’o’ok u pa’ajo’oltik u meyaj.</li>
<li>Le k’éek’eno’ táan u túukni’itik* le joonajo’.</li>
<li>In walak’ peek’e’ ts’o’ok u xúuchni’itik u yo’och ja’.</li>
<li>In kiike’ táan u ts’óopk’abtik le sakano’.</li>
<li>In wíits’ine’ tu lóomk’abtaj in wich.</li>
<li>In na’e’ tu báayk’abtaj le in paach yajo’.</li>
<li>Le chan paalo’ táan u múuts’ichtik u yéet xookil.</li>
<li>Le jkolnáalo’ yaan u páachkaltik le che’o’.</li>
<li>In yuume’ tu léechkaltaj u páawo’.</li>
<li>Teeche' ts’o’ok a kojpíixtik le mayakche’o’.</li>
</ul>* Le péeksilo’ob je’ebix k’áatchi’, ts’íilche’, yéetel túukni’ beey ts’oka’ano’ob yéetel vocale’, ken máansa’ak transitivoe’ ku ts’a’abal jumpéel vocal ka p’áatak beya’: k’áatchi’itik, ts’íilche’etik, túukni’itikXoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-62662266297492559602010-03-23T11:38:00.000-07:002010-03-23T20:23:46.426-07:00Péeksilo'ob<div align="center"><em><span style="font-size: 78%;">tumen: Armando Jesús Cauich Muñoz</span></em></div><br />
Ku ya’alale’ wa jump’éel p’éeksil monosilábico yéetel chowak juume’ le káan suunak transitivoe’ ku suut yéetel junp’éel kóom juum.<br />
Beyo’ ti’ intransitivoe’ chowak, transitivoe’ ku kóomtal, je'ex le je'ela':<br />
<br />
<strong>xook</strong> kin xokik<br />
<strong>p'uuch</strong> ka p'uchikXoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-45716029049876526462010-03-12T09:15:00.000-08:002010-03-26T17:59:44.457-07:00ADVERBIO<em><strong><br />
</strong></em>Adverbioe’ junxóot’ tuukul wa jump’éel t’aan ku yáantik jump’éel péeksil utia’al u ya’alik wa u jets’ik bix u beeta’al jump’éel ba’al.<br />
<br />
Ichilo’obe’, ti’ yaan le je’elo’oba’:<br />
<div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUm2ZRU-poU_p1uzIANFXJqz7wSoCncDBfkzE6UQq9x1r11UoyGNIE5GLKYHFhzsGwvsPfxi4YkwKhR_jDLw6Qguc_aOuL3ikHwYq1XppM2xKtavZU7LLUXZJ2-MC1D2NqhCh-uC63ax0/s1600-h/imagen+1.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5447798895608194690" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUm2ZRU-poU_p1uzIANFXJqz7wSoCncDBfkzE6UQq9x1r11UoyGNIE5GLKYHFhzsGwvsPfxi4YkwKhR_jDLw6Qguc_aOuL3ikHwYq1XppM2xKtavZU7LLUXZJ2-MC1D2NqhCh-uC63ax0/s400/imagen+1.jpg" style="cursor: hand; float: left; height: 300px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 400px;" /></a><br />
<div><br />
<br />
</div><div><br />
</div><div><br />
<br />
</div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div>Ichil le ku ya’ala’al <em>intensificador</em>o’obe’, yaan je’el u béeytal u meyajo’ob bey Adverbio ken ts’a’abak táanil ti’ le péeksilo’, je’el bix: sen, seten, jach, seenkech, yéetel uláak’o’ob.</div><div></div><div><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDVjN7xhGl0OrjOTRKGTCrXPNEL8u3lOV8oqCl4WvQQvhyphenhyphens9CntJX28HN0341bCtoJRRgWUZIejRXgYw0b3JJvLpx33OhyphenhyphenmGdBCI0C2iJFw-iXc-pTwlxYhqEd81-mVWETeQMpxN8EBCs/s1600-h/imagen+2.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5447798549609354514" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDVjN7xhGl0OrjOTRKGTCrXPNEL8u3lOV8oqCl4WvQQvhyphenhyphens9CntJX28HN0341bCtoJRRgWUZIejRXgYw0b3JJvLpx33OhyphenhyphenmGdBCI0C2iJFw-iXc-pTwlxYhqEd81-mVWETeQMpxN8EBCs/s400/imagen+2.jpg" style="cursor: hand; float: left; height: 300px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 400px;" /></a></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div></div><div>* Le t’aano’oba’ ma’atáan u bisiko’ob <em>pronombre ligado</em> tumen yaan jump’éel t’aan tu chúumukil máax beetik yéetel le péeksilo’, beyo’ ku beetik ma’ u táak’al ka’ap’éel <em>vocal</em>.<br />
<br />
</div><div>Tuláakal le je’elo’oba’, utia’al ka meyajnako’ob bey adverbioe’, k’a’abéet u láak’inta’alo’ob tumen le ku ya’ala’al <em>grupo verbalo’</em> (máax beetik – péeksil - súutukil), tu’ux mantats’ unaj u chíikpajalo’ob táanil ti’ le péeksilo’.<br />
<br />
Le <em>adverbio</em>o’, wa ku meyaj ichil jump’éel tuukul <em>completivo</em>, <em>incompletivo</em> wa <em>subjuntivo</em>e’, ku jelpajal u kúuchil tu’ux ku chíikpajal ichil le <em>grupo verbalo’</em>, je’el bix u ye’espajal te’ela’:<br />
<br />
Ichil <em>completivo</em>e', ku chíikpajal táanil ti’ le <em>grupo verbalo’</em>:<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCZYDtf83aO3RxFWVTghrXotQ_qbwBos7BALO8ZyaSPtjf-RMQD-nmPyFU-DYkHIiI4bS-RL3MVSTM-J0NC6Kggsxj6pF556Ac2zAGrjbmJgaU0L90O9UA2u0iqunPdRZdCiSKOSE_g8c/s1600-h/imagen+3.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5447798167709427522" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCZYDtf83aO3RxFWVTghrXotQ_qbwBos7BALO8ZyaSPtjf-RMQD-nmPyFU-DYkHIiI4bS-RL3MVSTM-J0NC6Kggsxj6pF556Ac2zAGrjbmJgaU0L90O9UA2u0iqunPdRZdCiSKOSE_g8c/s400/imagen+3.jpg" style="cursor: hand; float: left; height: 300px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 400px;" /></a></div><br />
<div></div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
</div><br />
<br />
<div></div><br />
<br />
<div></div><div></div><div></div><div></div><div>Ti’ <em>incompletivo</em>e’, ku chíikpajal ichil le <em>grupo verbalo’</em>, tu chúumukil máax beetik yéetel le péeksilo’:<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxOp8SJgDryhpW_i9NazBLy4EUnJxySsFxFMWJM9kKApLOvwLxVrJCh7nezZAx4tUCUQLJcwLo5BSxtUxuQYKhYcALQlLcMMNUFdK1uBQkLDCihoH-60ZTIORiuztwbokxUJirrVyM6a0/s1600-h/imagen+4.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5447797939324668466" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxOp8SJgDryhpW_i9NazBLy4EUnJxySsFxFMWJM9kKApLOvwLxVrJCh7nezZAx4tUCUQLJcwLo5BSxtUxuQYKhYcALQlLcMMNUFdK1uBQkLDCihoH-60ZTIORiuztwbokxUJirrVyM6a0/s400/imagen+4.jpg" style="cursor: hand; float: left; height: 300px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 400px;" /></a></div><div><br />
<br />
</div><div></div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div></div><div></div><div>Ti’ <em>subjuntivo</em>e’, ku chíikpajal xan ichil le <em>grupo verbalo’</em>, chéen ba’ale’, tu chúumukil ti’ u súutukil yéetel le péeksilo’: </div><div><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVLP78_fdcF-Zh120x09GeSq2jYUhOajI2rFB5KG2yodyctQtN3QwhAQIjOkW0eLccDeC-9BjcACb-T3Wtjon16UH_WxTyz390D5udwlTB78trpEs236UWF1SnUQljsK_a5lvHWVKorTc/s1600-h/imagen+5.jpg"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5447797490427275090" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVLP78_fdcF-Zh120x09GeSq2jYUhOajI2rFB5KG2yodyctQtN3QwhAQIjOkW0eLccDeC-9BjcACb-T3Wtjon16UH_WxTyz390D5udwlTB78trpEs236UWF1SnUQljsK_a5lvHWVKorTc/s400/imagen+5.jpg" style="cursor: hand; float: left; height: 300px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 400px;" /></a></div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
<br />
</div><div><br />
</div><div><strong><em><span style="font-size: 78%;">Meyajta'ab tumen ajka'asajo'ob Milner R. Pacab Alcocer yéetel Augusto Cetzal Tún.</span></em></strong></div><div><strong>05 u k'iinil ti' u wináalil Marzo ti' u ja'abil 2010</strong></div><div></div></div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-2717000169320673992010-03-05T15:45:00.000-08:002010-03-23T11:21:43.014-07:00COMPLEMENTO CIRCUNSTANCIAL.Curso de Especialización Aplicada en Lengua Maya.<br /><em><span style="font-size:85%;">Maestro: Fidencio Briceño Chel.<br /></span></em>Fecha: 5/03/2010<br /><em><span style="font-size:85%;">Suemi de Jesús Segovia Carrillo yéetel María Dolores Dzul Barboza</span></em><br /><em><span style="font-size:85%;"></span></em><br /><strong><span style="color:#330099;">Complemento circunstancial.</span></strong><br /><br />BA’AX U K’ÁAT U YA’ALEJ<br /><br /><div style="TEXT-ALIGN: justify">Junp’éel t’aan ku chúukbesik bix u yúuchul junp’éel ba’al, ba’ax k’iin u beeta’al, u kúuchil tu’ux ku beeta’al, u nu’ukulil ba’ax yéetel ku beeta’al, u láak’il máax yéetel ku beeta’al, yaan xan u láak’o’ob je’el bix péek óol, u ya’abil wa u nojochil. </div><div style="TEXT-ALIGN: justify">Le t’aana’ ku táakpajal ichil le tuukulo’, ku bin tu paach le péeksilo’. Yaan téene’ je’el u páajtal u péeksa’ale’, ku tsíibta’al tu káajbal le tuukulo’, lela’ k’ajo’oltáan ich káastlan bey “adelantamiento”.</div><br /><strong><span style="font-size:85%;">U YE’ESAJIL BIX U MEYAJ COMPLEMENTO CIRCUNSTANCIAL.<br /></span></strong><br /><span style="color:#006600;">BIX U BEETA’AL:<br /></span><br />1.- Yaan u taal in chiich kex cháambeli’.<br />2.- Táan u kanik ts’íib ma’alob.<br />3.- Ts’o’ok in t’aan k’a’am.<br /><br /><span style="color:#006600;">BA’AX K’IIN U BEETA’AL: </span><br /><br />1.- Tu konaj u k’éek’en ka’awjeak.<br />2.- Tu k’eya’ u yíits’in ma’ sáami’.<br />3.- Yaan u manik waaj ka’akate’.<br /><br /><span style="color:#006600;">U KÚUCHIL/ TU’UXI’:<br /></span><br />1.- Ts’o’ok u pulik u xaanab ich ja’.<br />2.- Táan in bin tin káajal.<br />3.- Je’el in taal ta paache’.<br /><br /><span style="color:#006600;">U NU’UKULIL (BA’AX YÉETEL KU BEETA’AL).</span><br /><br />1.- Ts’o’ok u k’axik le peek’ yéetel le suumo’.<br />2.- Nika’aj in ch’ak le che’ yéetel le máaskabo’.<br />3.- Táan in tséentik le t’eel yéetel le ixi’imo’.<br /><br /><span style="color:#006600;">U LÁAK’IL (MÁAX YÉETEL KU BEETA’AL):<br /></span><br />1.- Yaan u kíinsik le k’éek’en yéetel u suku’uno’.<br />2.- Táan u páak yéetel u yuum.<br />3.- Ts’o’ok u bin maan yéetel u chiich.<br /><br /><span style="color:#006600;">PÉEK ÓOL:</span><br /><br />1.- Yaan in bin sáamal wale’.<br />2.- Míin je’el u taasa’al teche’.<br />3.- Ma’axaan ku ts’íitej ju’uno’.<br /><br /><span style="color:#006600;">U YA’ABIL WA U NOJOCHIL.</span><br /><br />1.- Ts’o’ok in konik ya’ab ja’as.<br />2.- Yaan in bisik seemkech ba’alo’ob.<br />3.- Tin manaj ts’e’ets’ek bak’.Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-75410477970830543232010-03-05T14:54:00.000-08:002010-07-16T10:10:34.410-07:00GRAMATICA MAYA APLICADA EN LA EDUCACIÓN<span style="color: #000066;">Los verbos compuestos en maya</span><br />
<div align="center"><br />
</div><div style="text-align: right;"><em><span style="font-size: xx-small;">Edgar Tomas Tolosa Teh</span></em></div><div style="text-align: right;"><em><span style="font-size: xx-small;">Armando Jesús Cauich Muñoz</span></em></div><br />
<br />
<div align="justify" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;">Le péeksilo’oba' yaan téene’ ku beeta'al yéetel ka’ap’éel péeksil, jump’éel péekksil yéetel jump’éel k’aaba’ beyxan jump’éel adverbio yéetel péeksil.<br />
Estructura gramatical</div><div align="justify" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"><br />
· <span style="color: red;">Sustantivo yéetel sustantivo<br />
· Sustantivo yéetel verbo<br />
· Adverbio yéetel verbo </span></div><div align="justify" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none;"><br />
E’esajilo’ob<br />
1. Táan u chak´che in yuum<br />
Verbo sustantivo<br />
2. Josee’ táan u xíimbal alkab yéetel u x-ba’al<br />
Verbo verbo<br />
3. Ivane’ táan u jáan janal<br />
Abv verb<br />
<br />
Otros verbos compuestos </div><ol><li><br />
<div align="justify">Alkab meyaj</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Síit’ pirinsuut</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Síit’ koot</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Líik’il ja’</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Kúuch k’eban</div></li>
<li><br />
<div align="justify">P’a’p’a’ay</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Tsíiknaj</div></li>
<li><br />
<div align="justify">Tsóp che’</div></li>
</ol><div class="separator" style="border-bottom: medium none; border-left: medium none; border-right: medium none; border-top: medium none; clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZDL_5AhFBmfYzJ0oWptzOk10fwDdTvtZB1MKAZgo7OatcNyjcjq6ZjF8Xf2sIge5h_LW_-9JV7I9znzokfBXcErGei2vu5QQINwQB2jP_XeXgsLoeMnVdM8GLIPp861Z3OkA2JVgkbPE/s1600-h/3.bmp" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="" border="0" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5445291549631446930" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZDL_5AhFBmfYzJ0oWptzOk10fwDdTvtZB1MKAZgo7OatcNyjcjq6ZjF8Xf2sIge5h_LW_-9JV7I9znzokfBXcErGei2vu5QQINwQB2jP_XeXgsLoeMnVdM8GLIPp861Z3OkA2JVgkbPE/s320/3.bmp" style="float: left; height: 131px; margin: 0px 10px 10px 0px; width: 320px;" /></a></div>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6583115861912278348.post-19591412532373582352010-03-05T14:51:00.000-08:002010-03-23T11:06:21.702-07:00ki'imak óolal<strong><span style="color:#3333ff;">Ko'ox kanik jump'íit maaya</span></strong><br /><strong><span style="color:#3333ff;"></span></strong><br /><strong><span style="color:#3333ff;">Éet láak' jach ki'imak k óol tumen táan a xíimbaltiko'on ti' le k'iina', kexi' ka mayajnaktech le kúuchila' ba'ale' wa ma' ta kaxantaj ba'ax a k'áate' ma' a tu'ubsiko'on tumen jujump'íitile' tak kéen béeyak k chúukbesik u xookil k t'aan.</span></strong><br /><strong><span style="color:#3333ff;"></span></strong><br /><strong><span style="color:#3333ff;">Máans jump'éel jats'uts k'iin</span></strong>Xoknáalo'onhttp://www.blogger.com/profile/10385305888473497713noreply@blogger.com2